A Csík Metropoliszövezet Egyesületet hivatalosan 2021 márciusában jegyezték be, így 22 területi közigazgatási egység társulásával, Hargita Megye Tanácsával együtt létrejött Erdély második metropoliszövezete.

A Csík Metropoliszövezet Egyesületnek 24 alapító tagja volt, köztük a Megyei tanács, Csíkszereda önkormányzata és 22 település a csíki medence 30 km-es körzetében, azzal a céllal többek között, hogy forrásokat csatornázzon be közös fejlesztési projektekhez.

Az alapító tagok a következők:

A 2022 július 25-én megjelent 246-os metropoliszövezeteket szabályzó törvény értelmében a Megyei Tanács nem lehet tagja az Egyesületnek, így 23 tag alkotja jelenleg a Tagságot.

A társuláson keresztül elindítható számos, a térség fenntartható fejlődését segítő projekt és növelhető a csíki térség gazdasági potenciálja az elkövetkező tíz évben. A társulás tevékenysége új európai forrásokat nyíthat meg, és a csíki térség gazdasági fejlődését és a tömegközlekedés korszerűsítését eredményezheti.

A Csíki Metropoliszövezet Egyesület fő célja, hogy konkrét eszközt teremtsen az egész térség fenntartható fejlődéséhez, valamint ösztönözze és támogassa a térség jólétének növekedését, az életminőség folyamatos növelésére összpontosító irányultsággal. Az Egyesület célja a metropoliszövezet fejlesztése a térséget alkotó önkormányzatok közötti gazdasági, társadalmi, kulturális és környezeti kapcsolatok tekintetében, olyan konkrét célok megvalósításával, mint például:

➢1. a teljes metropoliszövezet és a társulást alkotó valamennyi közigazgatási-területi egység fenntartható fejlődése
➢ 2. a metropoliszövezet euroatlanti gazdasági és szociális normákhoz való igazítása, a nemzeti normákkal összhangban,
➢ 3. nemzetközi versenyeljárásoknak megfelelő piaci légkör kialakítása a metropoliszövezetben
➢ 4. a gazdasági és társadalmi kohézió növelése a térségben;
➢ 5. a teljes metropoliszövezet és valamennyi közigazgatási területegység fenntartható fejlődése;
➢ 6. közös projektek kezdeményezése, előmozdítása és végrehajtása a terület integrált fejlesztése érdekében,
valamint a települések közötti fejlesztési egyenlőtlenségek enyhítése;
➢ 7. partnerségben hozzáférni a különböző nemzetközi finanszírozási forrásokhoz, nevezetesen a regionális és ágazati operatív programok keretében kiosztott vissza nem térítendő forrásokhoz, amelyekben a helyi közigazgatások és a közöttük lévő társulások jogosultak a vissza nem térítendő finanszírozás igénylésére;
➢ 8. nagyobb számú magánbefektetés vonzása a metropoliszövezetben és közigazgatási-területi egységeinek fenntartható fejlődéséhez stb.
➢ 9. A terület infrastruktúrájának egységes fejlesztése a közösségek javára és a jobb funkcionalitás biztosítása érdekében;
➢ 10. a közszolgáltatások fejlesztése, korszerűsítése és javítása